Polgári perek

A mindennapok során számos olyan eset adódhat, ahol az igazunk bizonyítására valamely hatósághoz vagy végső esetben polgári bírósághoz kell fordulnunk.

Polgári peres esetek példái:

Az üzleti partnerünk a megkötött szerződés alapján nem hajlandó fizetni nekünk
Bérbe adtuk a lakásunkat és a bérlő, noha a szerződés lejárt, nem akarja az ingatlant visszaadni
Kárt okoztak nekünk, a károkozó viszont tagadja a felelősségét
Az általunk vásárolt nagy értékű berendezés/gépjármű meghibásodott, a vállalkozó azonban a hibát nem ismeri

A fenti sort hosszan folytathatnám, azonban a példák alapján egyértelmű, hogy a vitás helyzetek számos esetben elérhetnek egy olyan pontot, ahol az egyedüli eszköz a kezünkben a perindítás, azaz a minket jogszerűen megillető követelésnek az állami úton való érvényesítése marad.

A polgári perrendtartás változásai

Természetes, hogy ilyen esetben szakemberre van szükségünk. A legtöbb Magyarországon praktizáló ügyvéd, ha megkérdezzük őket, vállal perbeli képviseletet. 2018-ban azonban a polgári perek szabályait meghatározó polgári perrendtartás akként változott meg, hogy mind a perindítás, mind pedig a hatékony pereskedés új és speciális felkészültséget, kvalitásokat kíván meg a jogi képviselőtől.

2018-at megelőzően a peres eljárásban az ügyvédnek viszonylag kötetlenül járhatott el a perben, azaz volt nem igen kellett azzal foglalkoznia, hogy a kérelmét megfelelően terjessze elő, a bizonyítékot határidőben csatolja, vagy bizonyos nyilatkozatokat a per megfelelő szakaszában megtegyen.

Új perrendi kódex

Mindez az új perrendi kódex 2018. január 1-i hatálybalépésével  alapjaiban változott meg. A törvényalkotó a per egyes szakaszaira vonatkozóan rendkívül szigorú szabályokat állapított meg, amely szabályok be nem tartása immáron akár pervesztességhez is vezethet. Ennek megfelelően az évtizedes (a korábbi kódex számos módosítás mellett ugyan, de 1952 óta volt hatályban) gyakorlat nem folytatható, a polgári perekben – hasonlóan a büntetőügyekhez – komoly előzetes perstratégiára van szükség, amennyiben az igazunknak állami úton kívánunk érvényt szerezni.

Ezt meghaladóan figyelemmel kell arra is lenni, hogy a perképviselet alapjaiban tér el egy adásvételi szerződés megszerkesztésétől vagy az egyszerű jogi tanácsadástól. A korábban  már említett ún. „tárgyalótermi szituáció” ugyanis különleges felkészültséget kíván meg.

Váratlan helyzetek uralása

Egy tárgyaláson az események dinamikusan alakulnak, az eljáró ügyvédnek ezáltal képesnek kell lennie arra, hogy akár az ellenérdekű fél képviselőjének kérdése, akár a bíró pervezetése során előálló váratlan kérdésre/helyzetre azonnali, egyúttal pedig szakmailag is megfelelő választ tudjon adni.

Ugyancsak rendkívül fontos, hogy az írott papír alapvetően „holt anyag”, ezzel szemben a tárgyaláson felszólaló ügyvéd élő karakter. Tudomásul kell vennünk, a tárgyalóteremben nem csak az számít, hogy mit mondunk, hanem  az is rendkívüli fontossággal bír, hogy mindezt hogyan tesszük. A határozott fellépés, a logikus, célra törő érvelési képesség ezért elengedhetetlenük fontos ahhoz, hogy az általunk képviselt ügyben álláspontunkat a bíróval el tudjuk fogadtatni, ezáltal pedig pernyertesek tudjunk lenni.

Ennek megfelelően tapasztalatom szerint hiába van „igazunk”, ha a minket képviselő ügyvédnek erről az ügyünkben döntést hozó bírót nem sikerül meggyőznie.

Forduljon szakemberhez!

Összegezve, a pereskedés mára ugyanúgy külön szakértelmet kíván, ennek megfelelően tehát amennyiben fennáll az esélye annak, hogy jogvitánk esetlegesen a bíróság elé kerül, mindenképpen igyekezzünk olyan szakembert keresni, aki a fent említett követelményeknek megfelel.

Scroll to Top