Válóperek

A házasság komoly elköteleződést jelent. Talán elmondható, hogy a mindkét fél általi „igen” kimondására úgy tekintünk, hogy a közös életünk összekötésére a „holtomiglan, holtodiglan” felfogás alapján, tehát a véglegesség szándékával került sor. Az élet azonban ezen várakozásokat sajnos  sokszor felülírja.

Ebből a szempontból teljesen lényegtelen, hogy a felek kapcsolatának megromlására az egyszerű elhidegülés, az egymással való összhang hiánya vagy pedig a házastársi hűtlenség vezetett.

Válás ügyvéd nélkül

Magyarországon a polgári házasság felbontásához alapvetően nincs szükség ügyvédre, a válást a bíróság honlapjáról letöltött formanyomtatvány igénybevételével a felek saját maguk is el tudják intézni. Abban az esetben tehát, ha a házasfelek viszonya még nem romlott meg olyan mértékben, hogy valamennyi szükséges kérdést egymás között vita nélkül ne tudjanak rendezni, akkor a fenti megoldással életüknek ezen szakasza gyorsan és költséghatékonyan lezárható.

Mi a valóság?

A valóság azonban a legtöbb esetben sajnos ennél sokkal bonyolultabb és a felek egyike vagy másika válási szándékának a bejelentésére már olyankor kerül sor, amikor a kapcsolat már nagyban elmérgesedett, ezáltal a felek – külső segítség nélkül – megegyezéssel nem tudnak elválni.

Még nagyobb a probléma, ha a házasságból gyermek is származott, és esetlegesen mindkét szülő úgy véli, hogy a kiskorú gyermek érdekeit az szolgálná a leginkább, ha a különválásukat követően a gyermek nála kerülne elhelyezésre.

Miben dönt a bíró?

Látható tehát, hogy a válások során számos olyan kérdés merülhet fel, ahol felek kénytelenek szó szerint megküzdeni egymással, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy mindezt egy olyan szakember segítségével tegyék, aki ezen a rendkívül speciális jogterületen kellő jártassággal, empátiával és diplomáciai képességgel (!) rendelkezik.

Ezek mind olyan pontok, amely mindkét válófélben levő személy jövőjét alapvetően befolyásolják, ennek megfelelően kiemelt jelentőséggel bír, hogy tisztában legyünk azzal, hogy e tekintetben (akár feleségként, akár férjként) pontosan milyen jogok illetnek meg minket, valamint, hogy a több évtizede többé-kevésbé változatlannak tekinthető bírói gyakorlat alapján milyen esélyekkel indulunk volt házastársunkkal szemben „csatába”.

Házassági vagyonközösség

Ezt meghaladóan a bontópernek van még egy nagyon fontos eleme. Fő szabály szerint ugyanis a válás során kerül meghatározásra a házasfelek életközösségének időtartama, azaz az az időszak amikor (házassági vagyonjogi szerződés hiányában) a férj és a feleség közös vagyonszerzőnek minősültek, tehát a törvény megfogalmazását idézve közöttük ún. házassági vagyonközösség állt fenn.

A házassági vagyonközösség lényege, hogy az ennek fennállása alatt szerzett javakat (függetlenül attól, hogy az egyik fél például kizárólag csak a gyermekneveléssel foglalkozott, míg a másik fél a biztos család háttér nyújtotta segítség mellett egy jól működő vállalkozást hozott létre) a házasfeleket fő szabály szerint a megszerzett vagyon fele-fele arányban illeti meg.

Az ezen ( akár több száz millió forintot is kitevő) közös vagyont a feleknek akár perben, akár peren kívül, de meg kell osztaniuk, ennek keretében pedig egymással el kell számolniuk. Kiemelt jelentősége van tehát annak, hogy a közös vagyon megosztása során egy megfelelő felkészültséggel rendelkező szakember képviseljen minket, hiszen a szakszerűtlen vagy nem elég határozott fellépés bizony súlyos – a minket törvény szerint jogosan megillető – összegtől foszthat meg minket.

 

amennyiben váláson gondolkodik...

Forduljon specialistához!

Amennyiben tehát váláson gondolkodik, vagy pedig a már végbement válást követően a közös vagyon megosztása során van szüksége segítségre, mindenképpen javaslom, hogy forduljon specialistához, hiszen a tét mindkét esetben óriási.

Scroll to Top